A képen a Szent Gellért Fórum látható a Szeged – Kispest mérkőzés kezdése előtt. Pontosabban a hazai szektorok figyelhetőek meg szinte teljes „pompájukban”, hiszen nem sok néző van, aki eltakarná a kék, zöld(???), fekete székeket. Egy 160 ezres vármegyeszékhelyen néhány százan sem lézengenek a másodosztály élmezőnyéhez tartozó kék-fekete, Szeged-Csanád Grosics Akadémia torzó néven szereplő egyesület mérkőzésein. Nem csak ezen a délutánon volt ez így.
Miközben Szegeden minden adott lenne ahhoz, hogy egy jól működő labdarúgó klub szolgálja ki a focit szerető publikumot, az egyesület vezetése a szurkolóiban látja a legnagyobb problémát. Azokban a fanatikusokban, akik évtizedek óta kitartóan buzdítják a kék-feketéket, cserébe pedig mit kapnak ezért? Nihilt, vagyis egy igazi NER-klubot. A 2011-ben létrehozott szegedi egylet ugyanis mindent reprezentál, amit a narancsos fociban gyűlölhetünk: kilátástalanság, szakmaiatlanság, érdektelenség – mindezt sok állami pénzből.
Az, hogy Felcsúton, Mezőkövesden vagy Kisvárdán nem mozgat meg tömegeket a helyi klub, valahol érthető, még ha bosszantó is olyankor, amikor például feljutást ünnepelnek alig több szurkoló előtt, mint amennyien a csapatban játszanak. Szegeden azonban ezreknek kellene kijárnia az egyébként impozáns létesítménybe, amelybe 8 ezren férnek be, ám annyian talán fél év alatt sem fordulnak meg benne. És nem az Ultras Szeged miatt, akiket most a saját klubjuk támad közleményekben és kitiltásokkal.
Nem az Ultras Szeged képtelen feljebb jutni évek óta a legmagasabb osztályba. Nem az ultrák azok, akik miatt a szegedi labdarúgás akkor él igazán, amikor a TAO-ra kell pályázni.
Persze ez utóbbi sokaknak lehet jó biznisz, akár Szegeden is. Pedig a labdarúgás nem a bezsebelhető állami pénzekért van, hanem a szurkolókért, akik vasárnap délutánonként esőben, hóban, kánikulában kiáltják az ég felé: „Hajrá, Szeged, gyerünk kék-feketék! Arassatok újra diadalt!”
Érdemes lenne talán elgondolkodni azon, hogy ha már a társadalom által befizetett nagy közösből osztanak vissza sportkluboknak – szerintem helyesen, mert ez társadalmi érdek -, akkor a kifizetéseknél számítson valamilyen módon a klub támogatottsága is. Például a helyszíni nézőszám növelésére is ösztönözhetnék a klubokat ahelyett, hogy üldöznék a drukkereket. Kiváló példa lehet a Kispest, amely a másodosztály középmezőnyéből is százakat, ezreket mozgat meg. Szegeden félezer vörös-fekete fanatikus takarta el a szektorban a kék, zöld, fekete székeket. Szomorú, hogy szegedi barátaink nem jöhettek be velünk a szektorba, ahogy tervezték, mert valakiknek ott, Szegeden ez is fájt. Csak a kilátástalanság, a nihil és az érdektelenség nem fáj senkinek a Szent Gellért Fórumban a szegedi szurkolókon kívül.
