Pontosan 8 évvel ezelőtt, 2017. Május 27-én nyertük meg a 14. bajnoki címünket a Videoton ellen. Nem is részletezném, azt át kellett élni.
Jó öt-hat évvel ezelőtt lementem egy gyülekezeti összejövetelre (katolikus, természtesen). Ott Karesz atya, aki éppen a bajnoki tavaszon keresztelt, feltette a kérdést, hogy ki, mikor érezte azt, hogy az imának van ereje.
Én persze azonnal mondtam, hogy a Kispest 2017-es bajnoki címénél, hiszen a keresztséget megelőző felkészítés során több mint fél évig minden alkalommal az esélytelenek nyugalmával dobtam be imaszándéknak, hogy legyen bajnok a Kispest.
Ezen a későbbi összejövetelen hangzott el az alábbi párbeszéd az egyik résztvevő és közöttem:
– Na de a Videotonnak is voltak szurkolói.
– Nem imádkoztam eléggé.
– Lehet, de attól még nem örültem.
Igen, az egyik, általam nem ismert srác ugyanis a piros-kékeknek szurkolt azon a találkozón, amin a sok-sok ima után a mennyekben érezhettem magam.
Ma ott tart a magyar foci, hogy a Kispest és a Vidi is másodosztályú lett – utóbbi éppen a túlélésért küzd. Közben az első osztályban a Kazincbarcika és a Kisvárda csatlakozott a Felcsút mellé.
Azért remélem, hogy már nem csak az ima segíthet…
